Oldalak (menü)

Ahogy korábban írtuk, Bernolák Béla tősgyökeres újpesti, első kiállított fényképét öt évvel ezelőtt készítette.

A Károlyi István 12 évfolyamos Gimnáziumban tartott kiállításon – bár a tárlat témája Budapest volt és a megnyitóján a polgármester is részt vett – természetesen az itt látató három újpesti kép is helyet kapott.

Bernolák Béláról tudni érdemes, hogy (eredeti) foglalkozása révén olyan helyekről és olyan szögekből is fényképezhet, ahonnan magánembereknek nincs rá lehetőségük. Egyes fotói spontán alkotások, más képeihez pedig szinte az órát és a percet is megválasztja, hogy a kompozíció minden szempontból tökéletes legyen. Csak újpesti témájú képeiből ősszel szeretne kiállítást rendezni. A képeket nagyban ebben az albumban nézheti meg.

MOA
fotók: Bernolák Béla

A hat újpesti képpel kiegészített tárlat május közepén nyílt meg a moszkvai Balassi Intézetben és egészen június végéig lesz látható. (A kiállításnak otthont adó intézet elsősorban oroszoknak szervez Magyarországgal kapcsolatos programokat, az itt látható képtárlat remek kedvcsináló lehet mindazok számára, akik úgy döntenek, hogy Magyarországra látogatnak.)

Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes megnyitó-méltató beszédében emlékeztetett: ez a kiállítás tavaly januárban Újpesten nyílt meg először, azóta pedig több helyen, köztük az országgyűlési képviselői irodaházban is bemutatták.
- Béla a Budapesti Rendőr-főkapitányság dolgozója, hobbiból fényképez. Munkája kapcsán olyan helyekre is lehetősége van lejutni, ahová másoknak nem – mondta.

- Sokan úgy gondolják, Budapest Európa, sőt a világ egyik legszebb városa, amelyet főpolgármester-helyettesként elfogultan magam is így gondolok. Azért hoztuk ide ezt a kiállítást, hogy a moszkvaiak örömmel tekinthessék meg, már csak azért is, mert a moszkvaiakat és a budapestieket ezer múltbéli szál köti össze – összegzett. A megnyitó után a képeket végignézve azt mondta, talált egy-két meglepő felvételt, amilyen szögből még ő sem látta a várost, majd a beszédében elhangzottakat megerősítendő hozzátette, büszke arra, hogy Budapestet bemutathatja.

A főpolgármester-helyettest követően Meichl Géza dandártábornok oroszul köszöntötte a feltűnően népes számú közönséget. Többek között azt mondta, örömére szolgál, hogy kollégái között fotós is megtalálható, és ugyancsak büszkeséggel tölti el, hogy Bernolák Béla képeit a Teve utcában és a képviselői irodaházban is kiállították már.
Számára a tárlat kettős benyomással bír: egyfelől jól ismert helyeket, épületeke ábrázol, amelyek képeslapon is megvehetők, másfelől viszont teljesen más üzenetet, ritmust, harmóniát képvisel: a képek készítője (munkája révén) olyan helyekre juthat el, ahová más nem. Ez utóbbi sajátos felvételi szögeknek „köszönhetően” találkozott olyan látogatóval, aki például nem ismerte fel a Parlamentet.

- Jó érzés, hogy anyanyelvükön szólhattam az itt lévőkhöz – zárta gondolatait, majd maga a kiállító, Bernolák Béla szólt az érdeklődőkhöz.
Visszaemlékezett: még kisgyermekkorában kezdte a fényképezést először Szmena, majd Zenit géppel, a fényképezés szeretetét pedig édesapjától örökölte. A technika fejlődésével digitális gépre váltott, amellyel már sokkal jobb minőségű képeket készíthet.

- Az előbb említettek fotók mellett vannak olyanok is, amelyeket séta, kirándulás alkalmával készítettem; valamint budapesti képeim mellett hoztam képeket szűkebb hazámról, Újpestről is.

A felvételek technikája is figyelemre méltó: a keretezetlen képeket művészi vászonra, (lényegében műanyagra) nyomtatták, a keretezett, Újpestet ábrázoló képeket pedig merített papírra – ismertette az eljárást, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy ez a kiállítás eljuthasson az orosz fővárosba.

Kép és szöveg: M. Orbán András

Történelmi párhuzamok

Egy Újpesti Orvos Nyomában

A Nemzeti Összetartozás Napján, a második magyar hadsereg Don-kanyarnál elesett hősi halottainak emléket állító fotóiból nyílt kiállítás a Károlyi Galériában. Az újpesti Bernolák Béla idén télen és tavasszal készített képei azért is aktuálisak e napon, mert a trianoni békediktátumból előre vetíthető volt a második világégés.

A párhuzamra Hirmann László, az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója irányította rá a szép számú közönség figyelmét. Hozzáfűzte: a Don-kanyarban harcoló második magyar hadsereg akkor úgy hitte, hogy a történelmi Magyarország határait védi.

–Ma már mobillal is bárki készíthet felvételeket, a fotós mégis mást, többet lát, ezt közvetítik most a képek – mondta Meichl Géza dandártábornok. Hozzátette: Bernolák Béla nagyapja nyomdokain indult el (az újpesti orvos a fronton esett el 1943-ban), a lokalitás biztosított, a képek pedig méltó helyre kerültek.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese, Bán Attila őrnagy azt mondta, amikor az újpesti fotós megkereste őt, látta az elhivatottságot. Szerinte nincs olyan magyar család, akinek ne lenne második világháborús halottja, ezért most a képeket nézve képzeljék oda saját hozzátartozóik keresztjét.

Gordos József, a kiállító barátja szerint a képek tiszteletet sugároznak nemzettársaink iránt, ez adja meg a tárlat alaphangját.
A kiállítás megnyitóján dr. Hollósi Antal, a Károlyi Sándor Kórház orvos-igazgatója felidézte: dr. Haraszti Bernolák Béla, újpesti orvos elődje, nyugdíjazását követően kezdte pályáját, és maga sem gondolta volna, hogy katonaorvos lesz. Orvosi hivatásának csúcsa, hogy a fronton esett el; a fényképeken is látható rudkinói központi katonai temetőben nyugszik. (Ezen a kegyeleti helyen több mint tizenkilencezer egyszáz magyar katonát temettek el és tartanak nyilván és azután létesítették, miután a boldirevkai, a képeken szintén megörökített I. Magyar Központi Katonai Temető már nem tudott további maradványokat befogadni - a szerk.) A kiállítás e két helyszínen januárban és májusban készített képeket fogja össze és mutatja be, a Károlyi-gimnázium Galériájában.

Kép és szöveg: M. Orbán András

Fotókiállítás Moszkvában, magyarországi szovjet katonai síremlékekről

2015.01.20

A második világháborúban Magyarországon elesett szovjet katonák síremlékeiről, és emlékműveiről készült fotókból nyílt kiállítás kedden Moszkvában.

Bernolák Béla, a fényképek magyar készítője tavaly januárban, majd májusban is elutazott Voronyezsbe és a Don kanyarhoz, ahol nagyapja a 2. magyar hadsereg katonájaként esett el. Doktor Bernolák Béla, az egykori újpesti orvos neve szerepel a Rudkinóban lévő magyar katonai temető egyik márvány emléktábláján. Fotós unokája az utazást és a rudkinói emlékhelyet ugyanúgy megörökítette, mint tavaly a Magyarországon elesett szovjet katonák síremlékeit, temetkezési helyeit. Budapesten, Székesfehérváron és Debrecenben fotózott, s mint mondta, még sok év kell ahhoz, hogy a több mint 3 ezer magyarországi szovjet katonasír dokumentálása elkészüljön.

A Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő Rudkinónál 2003. május 28-án avatták fel a II. Magyar Központi Katonai Temetőt. A Don fennsíkján több mint 19 ezer magyar honvéd és munkaszolgálatos földi maradványait temették újra.

Sebők Sándor fóti plébános is elkísérte Bernolák Bélát a moszkvai fotókiállítás megnyitójára, ahol az egybegyűltek: háborús veteránok és utódaik, idős katonatisztek, orosz hadisírgondozók és a katonai hagyományok őrzői előtt elmondta, hogy a Pest környéki település templomában jelenleg is láthatóak a szovjet katonai sírokról készített fotók, mert a templom a megbékélés helye.

A katolikus plébános az MTI-nek elmondta, a moszkvai fotókiállítás jó alkalom arra, hogy a magyar és az orosz nép közelebb kerüljön egymáshoz. Hozzátette: "Csak a szeretet képes arra, hogy biztosítsa a békés együttélést. Ez a kiállítás ehhez hozzájárult, és akik látták, valamit kaptak ebből".

A Moszkvai Magyar Kulturális Központban rendezett kiállításra olyan idős orosz emberek is eljöttek, akiknek a hozzátartozói a második világháborúban Magyarországon is harcoltak. Valerij Milovanov nyugdíjas katonatiszt az MTI-nek elmondta: édesapja részt vett a budapesti ütközetben. Megmutatta az apáról 1945. március 3-án készült fényképet is. "A barikád különböző oldalán harcoltunk, de azt kívánom, hogy ha szükség lesz rá, akkor egy oldalon legyünk és győzzünk" - mondta az 1951-ben született ezredes. A volt katonai akadémiai tanár, kutató jelenleg az orosz fiatalok hazafias-katonai nevelésével foglalkozik. Szerinte a magyarországi szovjet katonai síremlékeket, emlékműveket bemutató fotókiállítás jó például szolgálhat akár Oroszországnak is arra, hogyan kell ápolni, tisztelni az elesett katonák emlékét.

Baranyi András, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója az MTI-nek arra emlékeztetett, hogy szakértők adatai szerint a második világháború idején a mai Oroszország területén több mint 100 ezer magyar katona esett el. Ugyancsak szakértők állapították meg, hogy több mint 200 ezer szovjet katona vesztette életét Magyarországon a háborúban. A halott katona nem ellenség - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a mai generációknak szóló rendkívül fontos üzenet: mi is megőrizzük, rendben tartjuk Magyarországon az elesettek nyughelyeit, ahogy azt Oroszországban teszik.

 Forrás: STOP/MTI   |   STOP

In Memoriam c. fotókiállítás

Január 20. (kedd) 18:30

Magyarországon található szovjet katonai sírokat bemutató fotókiállítás Bernolák Béla képeiből

Magyar Kulturális Intézet, Povarszkaja u. 21.

Budapest blendén át

2015. január 13., kedd, 18.00 Budapest blendén át. Bernolák Béla fotókiállítása Bukarestben.

A neves kolozsvári származású fotóművészre, Szathmári Pap Károlyra emlékezünk 2015. év első rendezvényével, mely alkalommal Bernolák Béla budapesti fotográfus alkotásait mutatjuk be. A mostani kiállítás része annak a sorozatnak, amelyet 2014-ben a Korok-Hidak-Budapest kiállítással indítottunk el.

A kiállítás Pest-Buda-Óbuda egyesítése 140-ik évfordulójának tiszteletére jött létre. Több helyen kiállításra kerültek a képek, Újpesten a Károlyi Galériában, Rendőrség Teve utcai székházában, a Parlament Képviselőházában, a Múzeumok Éjszakáján a Gyermekvasúton, és nemzetközi porondon 2014 májusában Moszkvában debütált.

Más technikával készültek a fényképek, mivel nem papírra, hanem művészi vászonra lettek nyomtatva. Ennek a technikának a kidolgozása több hónapot vett igénybe. Több olyan kép is látható, mely olyan helyszínről készült, ahova csak külön engedéllyel tudott feljutni a fotós. Ilyen a Parlament kupolájáról, illetve a Nemzeti Galéria tetejéről készült felvételek.

A fotós önmagáról: Nevem Bernolák Béla, 1967-ben születtem Budapesten. A fényképezést komolyabban 1986-ban kezdtem el egy Zenit típusú fényképezőgéppel. A digitális fényképezőgépek megjelenésével egyre több és több fényképet készítettem. A fényképezés szeretetét és az alapokat édesapámtól örököltem, és Ő volt az első tanítómesterem is. Mind a fényképezés látásmódjában, mind a kidolgozásban próbálom követni útmutatását. A digitális fényképek feldolgozását Gombos Lajos művész úr tanított meg. Ő tanításuk, útmutatásuk nélkül most nem tudnám ezeket a fényképeket bemutatni.

Partnerek:

  
A kiállítás február 6-ig tekinthető meg.

Február 6-28.
Egy újpesti orvos nyomában a Don-kanyarban jártunk
Bernolák Béla filmvetítéssel egybekötött fotókiállítása

Megnyitó február 6. 18 óra
Köszöntőt mond Dr. Bagdy Gábor Budapest főpolgármester helyettese
A kiállítást Meichl Géza dandártábornok, Varga László dandártábornok, volt moszkvai attasé, Dr. Hollósi Antal a Károlyi Sándor Kórház orvos igazgatója és Szemidetko Vladimír Anatoljevics az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének I. titkára nyitják meg
Közreműködik Andrássy Frigyes operaénekes

November első napjaiban felbolydulnak az egyébként csendes temetők. A temetőlátogatás alkalmat ad arra, hogy egy rövid időre valamilyen módon mindenki közelebb érezze magához elhunyt hozzátartozóit. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez nem mindenkinek adatik meg. Elsősorban azoknak nem, akiknek hozzátartozói ismeretlen helyen vagy idegen földben nyugszanak. Akik márpedig nincsenek is olyan kevesen, mivel a múlt század háborús kataklizmáiban a harctereken életüket áldozott és életüket vesztett, illetőleg a hadifogolytáborokban elhunyt magyar katonák többségének földi maradványai vagy ismeretlen helyen, vagy ismert temetkezési helyeken, de az ország határain túl nyugszanak.

A 2. magyar hadsereg katonái esetében az emlékezés lehetőségét tovább korlátozhatja az is, hogy az emberek zömében vajmi keveset tudnak az említett kötelék tevékenységéről, Don-kanyari sorsáról. Annak ellenére így van ez, hogy az üggyel „hivatalból” foglalkozó történészek és hadisírgondozók munkájának köszönhetően a rendelkezésre álló ismeretanyag bővül, az emlékezés lehetősége pedig egyre több helyen és esetben nyílik meg. Mindez azonban nem pótolhatja és feleslegessé sem teheti az olyasfajta „civil” kezdeményezéseket, mint amelyek egyike dr. Haraszti Bernolák Béla tartalékos orvos zászlós sorsának megismerését tűzte ki célul, és amelynek története a dolgozatban (továbbá a csatlakozó filmalkotásban és a személyes levelekben) megjelenik. Köszönhetően annak, hogy egy unoka az ügynek megnyert támogatókkal és közreműködőkkel együtt mintegy a nagyapja nyomába eredt, hogy a 2. magyar hadsereg harcainak színterét bejárva tisztelegjen emléke előtt.

A szerző autentikus forrásokból vett információi és a közreműködők által szolgáltatott adalékok lehetőséget adnak arra, hogy a kérdésben egyébként kevésbé tájékozottak is alapvető ismereteket szerezzenek a 2. magyar hadsereg Don menti tragédiájáról, ezáltal történelmi kontextusba helyezzék a tisztiorvos személyes hányattatásait, illetve megismerjék az utódok, nevezetesen az unoka szándékait, tiszteletre méltó erőfeszítéseit.

A közelmúltban teljesített oroszországi véderő attaséi szolgálatom során bepillantást nyerhettem a hadisírok és a hadifogolytábor-béli temetkezési helyek gondozására irányuló munkálkodásba, valamint – mások mellett – ráláthattam a dolgozatban említett expedíciók tevékenységére. Ezen tapasztalatok birtokában állíthatom, hogy az idegen földben nyugvó katonák sírjaira ritkán kerülhetnek és kerülnek gyertyák, mécsesek, az emlékezés és a tisztelet virágai. Azzal együtt is, hogy – mások hasonló indíttatású gesztusairól nem megfeledkezve, sokkal inkább az elismerés és tisztelet hangján szólva róluk – szolgálatom alatt kötelességemnek éreztem mintegy jelképesen a leszármazottak, a hozzátartozók és az egykori bajtársak nevében is leróni kegyeletemet az oroszországi hadszíntereken elesett, illetve életüket vesztett katonák emléke előtt.

Dr. Haraszti Bernolák Béla újpesti tisztiorvos személye és sorsa iránti nagyrabecsülésem, illetve együttérzésem, továbbá az unoka és szerzőtársai tevékenysége iránti tiszteletem, nem utolsó sorban pedig az oroszországi hadisírok és hadifogolytáborokhoz kötődő temetkezési helyek helyzetének bizonyos fokú ismerete okán ajánlhatom a dolgozatot a Tisztelt Olvasó figyelmébe.

Győr, 2014. Halottak napján           

Varga László