2013.01.22
Budapest Blendén Át
Pest, Buda, Óbuda egyesítésének száznegyvenedik évében, a Magyar Kultúra Napján nyílt meg a tősgyökeres újpesti Bernolák Béla Budapest blendén át című fotókiállítása a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium galériájában, ahol három újpesti kép is helyet kapott.
Címkék: Wintermantel Zsolt |
Egység, évforduló
Hirmann László, a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium igazgatója Pest, Buda és Óbuda egyesítésének száznegyvenedik évfordulóján felidézte: a Károlyiak pártfogoltja, Podmaniczky Frigyes báró már gyerekkorában színes világvárost álmodott a Duna két partjára, amely cél megvalósulásáért ő maga is dolgozott felnőttként. - Kettős tudatunk innen való, Budapesthez és Újpesthez egyaránt kötődünk – tette hozzá az igazgató.
Wintermantel Zsolt ugyancsak eme kettős identitásról szólt, megemlítve, hogy az akkoriban létrejövő Újpest még az agglomeráció része volt.
- Ma Újpesten erős a közösség és a lokálpatriotizmus. Ugyanebben az iskolában rendezik meg két hét múlva a helytörténeti vetélkedőt, a városban helytörténeti alapítvány működik, múltunk feldolgozását és megismerését pedig az évente négyszer megjelenő helytörténeti értesítő segíti – sorolta az összetartás jegyeit a polgármester.
Művész, rendőr, magánember
Meichl Géza rendőr dandártábornok felhívta a figyelmet, a kiállító művész a Budapesti Rendőrfőkapitányság kötelékében távközlési technikusként dolgozik, és hobbiból fényképez.
- Egy fotós más szemmel látja a világot, és ráébreszthet bennünket arra, hogy gyönyörű helyen élünk, és nap mint nap elmegyünk azok mellett az épületek mellett, amelyek a fotókon szerepelnek. Egyben a kiállítással azt üzenjük a lakosságnak, hogy a rendőrség a társadalom integráns része, és köztük is dolgoznak művészek – tette hozzá.
Gordos József minisztériumi főosztályvezető végezetül felidézte, közel húsz éve annak, hogy először találkozott Bernolák Bélával, akivel máig jó kapcsolatban maradt. Gordos József méltatásában kiemelte, szereti a művész társaságát, és felelevenítette két olyan találkozójukat, amikor a fotós a lehető legváratlanabb helyzetekben érezte úgy, hogy az általa látottakat meg kell örökítenie.
(A kiállító Bernolák Béla)
Tősgyökeres újpesti
Bernolák Béla tősgyökeres újpesti lakos, első kiállított fényképét öt évvel ezelőtt készítette, műveit vásznon, nem pedig hagyományos fotópapíron élvezheti a közönség. A fotós legutóbb épp Újpesten fotózott, a városról készített képeiből hármat szintén kiállítottak Károlyiban.
A fotós eredeti foglalkozása révén olyan helyekről és olyan szögekből is fényképezhet, ahonnan magánembereknek nincs rá lehetőségük. Késztett felvételt például a Parlamentről, az egykori vörös csillag helyéről és a Nemzeti Galéria tetejéről is. Egyes fotói spontán készülnek, más képeihez viszont az időjárás-jelentések nyomon követésével szinte az órát és a percet is megválasztja, hogy a kompozíció a legtökéletesebb legyen. Bernolák Béla ősszel Újpestről készített fotóiból szeretne kiállítást rendezni, mostani képeit a rendőrség Teve utcai székházában is ki fogják állítani. A Károlyiban február 10-ig láthatóak.
M. Orbán András
2013.02.22
Ahogy korábban írtuk, Bernolák Béla tősgyökeres újpesti, első kiállított fényképét öt évvel ezelőtt készítette.
A Károlyi István 12 évfolyamos Gimnáziumban tartott kiállításon – bár a tárlat témája Budapest volt és a megnyitóján a polgármester is részt vett – természetesen az itt látató három újpesti kép is helyet kapott.
Bernolák Béláról tudni érdemes, hogy (eredeti) foglalkozása révén olyan helyekről és olyan szögekből is fényképezhet, ahonnan magánembereknek nincs rá lehetőségük. Egyes fotói spontán alkotások, más képeihez pedig szinte az órát és a percet is megválasztja, hogy a kompozíció minden szempontból tökéletes legyen. Csak újpesti témájú képeiből ősszel szeretne kiállítást rendezni. A képeket nagyban ebben az albumban nézheti meg.
MOA
fotók: Bernolák Béla
Újpest a képeken
December 12-én nyílik meg Bernolák Béla fotós és Nikodém Mónika festő közös, Újpestet
bemutató kiállítása a Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium galériájában.
A december 12-én megnyíló tárlatot dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő nyitja meg, de
köszöntőt mond Hirmann László, a gimnázium igazgatója, Juhász Szabolcs, a Ramada Resort
élményfürdő igazgatója, valamint Gyurkó Ferenc tűzoltóparancsnok is.
A tősgyökeres újpesti Bernolák Béla alkotásai már nem ismeretlenek az újpesti közönség előtt,
hiszen Budapest blendén át című kiállítása pontosan ezen a helyszínen nyílt januárban, a magyar
kultúra napján. Az akkor kiállított képek egész Budapestet mutatták be a nagyérdeműnek, a
mostani több mint negyven fotó mindegyike Újpesten készült, és külön érdekességük, hogy
Bernolák Béla nagy részüket egy tűzoltóautó tetejéről, közel negyven méter magasból fényképezte.
Az alkotó egyébként Voronyezsbe készül, ahonnan reményei szerint egy újabb kiállításra való
képanyaggal tér haza.
MOA
2013.12.13
Újpest blendén át és festővásznon
Bernolák Béla fotós újpesti képeiből és Nikodém Mónika festményeiből nyílt kiállítás az Újpesti
Károlyi István Általános Iskola és Gimnáziumban december 12-én. A művészeti formákat és
magukat az alkotásokat dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő méltatta.
Hirmann László, a kiállításnak otthont adó iskola igazgatója bevezetőjében úgy fogalmazott, a két
alkotót küldetésük köti össze, hiszen nem mindenki ragad ecsetet vagy fényképezőgépet, hogy az
őt körülvevő környezetet, világot megörökítse.
Gyurkó Ferenc tűzoltóparancsnok azt mondta, művészeti szempontból laikus, a szépet kedveli, az
újpesti fotók pedig képesek megmutatni a város szépségét, hangulatát.
A jó barátként bemutatkozó Lantos István annyit mondott, a két művészeti ág szinte rokon
egymással, - Mindkét technikával kifejezhetők érzelmek. Az ecset nagyobb teret enged a
fantáziának, ha sokáig nézzük a festményeket, szinte megszólalnak a képek, Bernolák Béla pedig
olyat mutat meg képein, amit a hétköznapokban talán észre sem vennénk – méltatta a kiállított
munkákat.
Vadady Attila Szívem csücske, Újpest című dala után dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő
vette át a szót, aki irodalmi példákat segítségül hívva dicsérte a festészet és a fényképészet
kifejező erejét.
- Teljesen más az, ahogyan látunk, valamint és ahogyan a lelkünkben „van meg”. Ez utóbbit csak
egy tősgyökeres újpesti adhatja át, akinek már másodszor nyílik kiállítása Újpesten. Nikodém
Mónikáról azt mondta: a festő a színek világában kalandozott, tájképet, virágokat és fantasy jellegű
munkákat egyaránt láthatunk tőle, és egyben kiemelte az egyik, nevezetesen az újpesti víztornyot
ábrázoló alkotását, amelyet az egyszeri szemlélődő könnyen fotónak hihet. A képet a festő
egyébként az iskolának adományozta, munkáihoz pedig nem csupán ecsetet, hanem néhol akrilt,
zselés tollat vagy éppen vegyes technikát hívott segítségül.
Hollósi Antal Hirmann László igazgató bevezetőjére visszautalva azzal zárta gondolatait, hogy a
képzőművészeti tárlat esztétikai fejlődést hozhat, ugyanis az interneten nem lehet az érzelmeket
megtanulni.
A kiállítás január 10-ig látogatható.
Köszönet a tűzoltóságnak
Mint ismert, Bernolák Béla első, Budapest blendén át című tárlata a magyar kultúra napján nyitott
meg, a mostani, újpesti képek jó része pedig több mint harmincöt méter magasból, egy
tűzoltóautóból készültek. A fotós az ujpest.hu-n keresztül is köszönetet mondott Bérczi László
tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelőnek, aki közbenjárt annak érdekében, a
speciális a járművet rendelkezésére bocsássák.
M. Orbán András
2014.01.21
A felőrölt hadsereg nyomában
A hat újpesti képpel kiegészített tárlat május közepén nyílt meg a moszkvai Balassi Intézetben és egészen június végéig lesz látható. (A kiállításnak otthont adó intézet elsősorban oroszoknak szervez Magyarországgal kapcsolatos programokat, az itt látható képtárlat remek kedvcsináló lehet mindazok számára, akik úgy döntenek, hogy Magyarországra látogatnak.)
Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes megnyitó-méltató beszédében emlékeztetett: ez a kiállítás tavaly januárban Újpesten nyílt meg először, azóta pedig több helyen, köztük az országgyűlési képviselői irodaházban is bemutatták.
- Béla a Budapesti Rendőr-főkapitányság dolgozója, hobbiból fényképez. Munkája kapcsán olyan helyekre is lehetősége van lejutni, ahová másoknak nem – mondta.
- Sokan úgy gondolják, Budapest Európa, sőt a világ egyik legszebb városa, amelyet főpolgármester-helyettesként elfogultan magam is így gondolok. Azért hoztuk ide ezt a kiállítást, hogy a moszkvaiak örömmel tekinthessék meg, már csak azért is, mert a moszkvaiakat és a budapestieket ezer múltbéli szál köti össze – összegzett. A megnyitó után a képeket végignézve azt mondta, talált egy-két meglepő felvételt, amilyen szögből még ő sem látta a várost, majd a beszédében elhangzottakat megerősítendő hozzátette, büszke arra, hogy Budapestet bemutathatja.
A főpolgármester-helyettest követően Meichl Géza dandártábornok oroszul köszöntötte a feltűnően népes számú közönséget. Többek között azt mondta, örömére szolgál, hogy kollégái között fotós is megtalálható, és ugyancsak büszkeséggel tölti el, hogy Bernolák Béla képeit a Teve utcában és a képviselői irodaházban is kiállították már.
Számára a tárlat kettős benyomással bír: egyfelől jól ismert helyeket, épületeke ábrázol, amelyek képeslapon is megvehetők, másfelől viszont teljesen más üzenetet, ritmust, harmóniát képvisel: a képek készítője (munkája révén) olyan helyekre juthat el, ahová más nem. Ez utóbbi sajátos felvételi szögeknek „köszönhetően” találkozott olyan látogatóval, aki például nem ismerte fel a Parlamentet.
- Jó érzés, hogy anyanyelvükön szólhattam az itt lévőkhöz – zárta gondolatait, majd maga a kiállító, Bernolák Béla szólt az érdeklődőkhöz.
Visszaemlékezett: még kisgyermekkorában kezdte a fényképezést először Szmena, majd Zenit géppel, a fényképezés szeretetét pedig édesapjától örökölte. A technika fejlődésével digitális gépre váltott, amellyel már sokkal jobb minőségű képeket készíthet.
- Az előbb említettek fotók mellett vannak olyanok is, amelyeket séta, kirándulás alkalmával készítettem; valamint budapesti képeim mellett hoztam képeket szűkebb hazámról, Újpestről is.
A felvételek technikája is figyelemre méltó: a keretezetlen képeket művészi vászonra, (lényegében műanyagra) nyomtatták, a keretezett, Újpestet ábrázoló képeket pedig merített papírra – ismertette az eljárást, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy ez a kiállítás eljuthasson az orosz fővárosba.
Kép és szöveg: M. Orbán András
Történelmi párhuzamok
Egy Újpesti Orvos Nyomában
A párhuzamra Hirmann László, az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója irányította rá a szép számú közönség figyelmét. Hozzáfűzte: a Don-kanyarban harcoló második magyar hadsereg akkor úgy hitte, hogy a történelmi Magyarország határait védi.
–Ma már mobillal is bárki készíthet felvételeket, a fotós mégis mást, többet lát, ezt közvetítik most a képek – mondta Meichl Géza dandártábornok. Hozzátette: Bernolák Béla nagyapja nyomdokain indult el (az újpesti orvos a fronton esett el 1943-ban), a lokalitás biztosított, a képek pedig méltó helyre kerültek.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese, Bán Attila őrnagy azt mondta, amikor az újpesti fotós megkereste őt, látta az elhivatottságot. Szerinte nincs olyan magyar család, akinek ne lenne második világháborús halottja, ezért most a képeket nézve képzeljék oda saját hozzátartozóik keresztjét.
Gordos József, a kiállító barátja szerint a képek tiszteletet sugároznak nemzettársaink iránt, ez adja meg a tárlat alaphangját.
A kiállítás megnyitóján dr. Hollósi Antal, a Károlyi Sándor Kórház orvos-igazgatója felidézte: dr. Haraszti Bernolák Béla, újpesti orvos elődje, nyugdíjazását követően kezdte pályáját, és maga sem gondolta volna, hogy katonaorvos lesz. Orvosi hivatásának csúcsa, hogy a fronton esett el; a fényképeken is látható rudkinói központi katonai temetőben nyugszik. (Ezen a kegyeleti helyen több mint tizenkilencezer egyszáz magyar katonát temettek el és tartanak nyilván és azután létesítették, miután a boldirevkai, a képeken szintén megörökített I. Magyar Központi Katonai Temető már nem tudott további maradványokat befogadni - a szerk.) A kiállítás e két helyszínen januárban és májusban készített képeket fogja össze és mutatja be, a Károlyi-gimnázium Galériájában.
Kép és szöveg: M. Orbán András
2015.01.20
A második világháborúban Magyarországon elesett szovjet katonák síremlékeiről, és emlékműveiről készült fotókból nyílt kiállítás kedden Moszkvában.
Bernolák Béla, a fényképek magyar készítője tavaly januárban, majd májusban is elutazott Voronyezsbe és a Don kanyarhoz, ahol nagyapja a 2. magyar hadsereg katonájaként esett el. Doktor Bernolák Béla, az egykori újpesti orvos neve szerepel a Rudkinóban lévő magyar katonai temető egyik márvány emléktábláján. Fotós unokája az utazást és a rudkinói emlékhelyet ugyanúgy megörökítette, mint tavaly a Magyarországon elesett szovjet katonák síremlékeit, temetkezési helyeit. Budapesten, Székesfehérváron és Debrecenben fotózott, s mint mondta, még sok év kell ahhoz, hogy a több mint 3 ezer magyarországi szovjet katonasír dokumentálása elkészüljön.
A Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő Rudkinónál 2003. május 28-án avatták fel a II. Magyar Központi Katonai Temetőt. A Don fennsíkján több mint 19 ezer magyar honvéd és munkaszolgálatos földi maradványait temették újra.
Sebők Sándor fóti plébános is elkísérte Bernolák Bélát a moszkvai fotókiállítás megnyitójára, ahol az egybegyűltek: háborús veteránok és utódaik, idős katonatisztek, orosz hadisírgondozók és a katonai hagyományok őrzői előtt elmondta, hogy a Pest környéki település templomában jelenleg is láthatóak a szovjet katonai sírokról készített fotók, mert a templom a megbékélés helye.
A katolikus plébános az MTI-nek elmondta, a moszkvai fotókiállítás jó alkalom arra, hogy a magyar és az orosz nép közelebb kerüljön egymáshoz. Hozzátette: "Csak a szeretet képes arra, hogy biztosítsa a békés együttélést. Ez a kiállítás ehhez hozzájárult, és akik látták, valamit kaptak ebből".
A Moszkvai Magyar Kulturális Központban rendezett kiállításra olyan idős orosz emberek is eljöttek, akiknek a hozzátartozói a második világháborúban Magyarországon is harcoltak. Valerij Milovanov nyugdíjas katonatiszt az MTI-nek elmondta: édesapja részt vett a budapesti ütközetben. Megmutatta az apáról 1945. március 3-án készült fényképet is. "A barikád különböző oldalán harcoltunk, de azt kívánom, hogy ha szükség lesz rá, akkor egy oldalon legyünk és győzzünk" - mondta az 1951-ben született ezredes. A volt katonai akadémiai tanár, kutató jelenleg az orosz fiatalok hazafias-katonai nevelésével foglalkozik. Szerinte a magyarországi szovjet katonai síremlékeket, emlékműveket bemutató fotókiállítás jó például szolgálhat akár Oroszországnak is arra, hogyan kell ápolni, tisztelni az elesett katonák emlékét.
Baranyi András, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója az MTI-nek arra emlékeztetett, hogy szakértők adatai szerint a második világháború idején a mai Oroszország területén több mint 100 ezer magyar katona esett el. Ugyancsak szakértők állapították meg, hogy több mint 200 ezer szovjet katona vesztette életét Magyarországon a háborúban. A halott katona nem ellenség - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a mai generációknak szóló rendkívül fontos üzenet: mi is megőrizzük, rendben tartjuk Magyarországon az elesettek nyughelyeit, ahogy azt Oroszországban teszik.
Forrás: STOP/MTI | STOP
Január 20. (kedd) 18:30
Magyarországon található szovjet katonai sírokat bemutató fotókiállítás Bernolák Béla képeiből
Magyar Kulturális Intézet, Povarszkaja u. 21.
2015. január 13., kedd, 18.00 Budapest blendén át. Bernolák Béla fotókiállítása Bukarestben.
A neves kolozsvári származású fotóművészre, Szathmári Pap Károlyra emlékezünk 2015. év első rendezvényével, mely alkalommal Bernolák Béla budapesti fotográfus alkotásait mutatjuk be. A mostani kiállítás része annak a sorozatnak, amelyet 2014-ben a Korok-Hidak-Budapest kiállítással indítottunk el.
A kiállítás Pest-Buda-Óbuda egyesítése 140-ik évfordulójának tiszteletére jött létre. Több helyen kiállításra kerültek a képek, Újpesten a Károlyi Galériában, Rendőrség Teve utcai székházában, a Parlament Képviselőházában, a Múzeumok Éjszakáján a Gyermekvasúton, és nemzetközi porondon 2014 májusában Moszkvában debütált.
Más technikával készültek a fényképek, mivel nem papírra, hanem művészi vászonra lettek nyomtatva. Ennek a technikának a kidolgozása több hónapot vett igénybe. Több olyan kép is látható, mely olyan helyszínről készült, ahova csak külön engedéllyel tudott feljutni a fotós. Ilyen a Parlament kupolájáról, illetve a Nemzeti Galéria tetejéről készült felvételek.
A fotós önmagáról: Nevem Bernolák Béla, 1967-ben születtem Budapesten. A fényképezést komolyabban 1986-ban kezdtem el egy Zenit típusú fényképezőgéppel. A digitális fényképezőgépek megjelenésével egyre több és több fényképet készítettem. A fényképezés szeretetét és az alapokat édesapámtól örököltem, és Ő volt az első tanítómesterem is. Mind a fényképezés látásmódjában, mind a kidolgozásban próbálom követni útmutatását. A digitális fényképek feldolgozását Gombos Lajos művész úr tanított meg. Ő tanításuk, útmutatásuk nélkül most nem tudnám ezeket a fényképeket bemutatni.
Partnerek:
A kiállítás február 6-ig tekinthető meg.
Február 6-28.
Egy újpesti orvos nyomában a Don-kanyarban jártunk
Bernolák Béla filmvetítéssel egybekötött fotókiállítása
Megnyitó február 6. 18 óra
Köszöntőt mond Dr. Bagdy Gábor Budapest főpolgármester helyettese
A kiállítást Meichl Géza dandártábornok, Varga László dandártábornok, volt moszkvai attasé, Dr. Hollósi Antal a Károlyi Sándor Kórház orvos igazgatója és Szemidetko Vladimír Anatoljevics az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének I. titkára nyitják meg
Közreműködik Andrássy Frigyes operaénekes
November első napjaiban felbolydulnak az egyébként csendes temetők. A temetőlátogatás alkalmat ad arra, hogy egy rövid időre valamilyen módon mindenki közelebb érezze magához elhunyt hozzátartozóit. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ez nem mindenkinek adatik meg. Elsősorban azoknak nem, akiknek hozzátartozói ismeretlen helyen vagy idegen földben nyugszanak. Akik márpedig nincsenek is olyan kevesen, mivel a múlt század háborús kataklizmáiban a harctereken életüket áldozott és életüket vesztett, illetőleg a hadifogolytáborokban elhunyt magyar katonák többségének földi maradványai vagy ismeretlen helyen, vagy ismert temetkezési helyeken, de az ország határain túl nyugszanak.
A 2. magyar hadsereg katonái esetében az emlékezés lehetőségét tovább korlátozhatja az is, hogy az emberek zömében vajmi keveset tudnak az említett kötelék tevékenységéről, Don-kanyari sorsáról. Annak ellenére így van ez, hogy az üggyel „hivatalból” foglalkozó történészek és hadisírgondozók munkájának köszönhetően a rendelkezésre álló ismeretanyag bővül, az emlékezés lehetősége pedig egyre több helyen és esetben nyílik meg. Mindez azonban nem pótolhatja és feleslegessé sem teheti az olyasfajta „civil” kezdeményezéseket, mint amelyek egyike dr. Haraszti Bernolák Béla tartalékos orvos zászlós sorsának megismerését tűzte ki célul, és amelynek története a dolgozatban (továbbá a csatlakozó filmalkotásban és a személyes levelekben) megjelenik. Köszönhetően annak, hogy egy unoka az ügynek megnyert támogatókkal és közreműködőkkel együtt mintegy a nagyapja nyomába eredt, hogy a 2. magyar hadsereg harcainak színterét bejárva tisztelegjen emléke előtt.
A szerző autentikus forrásokból vett információi és a közreműködők által szolgáltatott adalékok lehetőséget adnak arra, hogy a kérdésben egyébként kevésbé tájékozottak is alapvető ismereteket szerezzenek a 2. magyar hadsereg Don menti tragédiájáról, ezáltal történelmi kontextusba helyezzék a tisztiorvos személyes hányattatásait, illetve megismerjék az utódok, nevezetesen az unoka szándékait, tiszteletre méltó erőfeszítéseit.
A közelmúltban teljesített oroszországi véderő attaséi szolgálatom során bepillantást nyerhettem a hadisírok és a hadifogolytábor-béli temetkezési helyek gondozására irányuló munkálkodásba, valamint – mások mellett – ráláthattam a dolgozatban említett expedíciók tevékenységére. Ezen tapasztalatok birtokában állíthatom, hogy az idegen földben nyugvó katonák sírjaira ritkán kerülhetnek és kerülnek gyertyák, mécsesek, az emlékezés és a tisztelet virágai. Azzal együtt is, hogy – mások hasonló indíttatású gesztusairól nem megfeledkezve, sokkal inkább az elismerés és tisztelet hangján szólva róluk – szolgálatom alatt kötelességemnek éreztem mintegy jelképesen a leszármazottak, a hozzátartozók és az egykori bajtársak nevében is leróni kegyeletemet az oroszországi hadszíntereken elesett, illetve életüket vesztett katonák emléke előtt.
Dr. Haraszti Bernolák Béla újpesti tisztiorvos személye és sorsa iránti nagyrabecsülésem, illetve együttérzésem, továbbá az unoka és szerzőtársai tevékenysége iránti tiszteletem, nem utolsó sorban pedig az oroszországi hadisírok és hadifogolytáborokhoz kötődő temetkezési helyek helyzetének bizonyos fokú ismerete okán ajánlhatom a dolgozatot a Tisztelt Olvasó figyelmébe.
Győr, 2014. Halottak napján
Varga László